Valaki jön
- de te nem veszed észre!
Valaki közeledik hozzád –
- de te bezárkózol!
Valaki kopog nálad –
- de te átalszod látogatását!
Valaki belép hozzád –
- de te házon kívül vagy!
Valaki nálad lakik –
- de te kidobod őt!
Valaki feltárulkozik –
- de te a szavába vágsz!
Valaki vár rád –
- de te hátat fordítasz neki!
Valaki segítséget kér
- - de te megkeményíted szívedet!
Valaki ajándékot ad neked
- - de te elásod azt!
Valaki végtelenül ráér
- - de veled sosem lehet beszélni.
Valaki nyugalmat hoz
- - de te szétszórt vagy!
Valaki jön
- - de te csak magadat látod!
Amíg csak jön
- - mindig megváltozhatsz!
“Egy idö után megtanulod a finom különbségtételt
a kézfogás és az önfeladás között,
És megtanulod, hogy
a vonzalom nem azonos a szerelemmel
és a társaság a biztonsággal,
És kezded megérteni, hogy
a csók nem pecsét és a bók nem esküszó,
És hozzászoksz, hogy emelt fövel és
nyitott szemmel fogadd a vereséget,
a felnött méltóságával, nem pedig a gyermek kétségbeesésével,
És belejössz, hogy
minden tervedet a mára alapozd,
mert a holnap talaja túl ingatag ehhez.
Egy idö után kitapasztalod, hogy
még a napsugár is éget, ha túl sokáig ér.
Müveld hát saját kertecskédet,
magad ékesíted fel lelkedet,
ne mástól várd, hogy virágot hozzon neked.
És megtanulod, hogy valóban sokat kibírsz…
Hogy valóban erös vagy.
És valóban értékes.”