Sziklavár

Krisztusban Kedves  testvéreim!

Szeretettel köszöntöm az Eucharisztiára, hálaadásra összegyűlt testvéreket augusztus 15-én, amely nap egy szép Mária-ünnep: NAGYBOLDOGASSZONY, Templomunk búcsúünnepe.

Augusztus 15-e  Nagyboldogasszony,Szűz Mária, Jézus anyja, Istenanya ünnepe, amikor Máriára, égi édesanyánkra emlékezünk. Jézusra való tekintettel Isten megóvta őt a bűntől, és élete végén testestül-lelkestül a mennybe vitte. Az Egyház a Boldogságos Szűz Mária mennybemenetelét ünnepli, amit a magyar népnyelv egyszerűen csak Nagyboldogasszonynak nevez. Azt a hitigazságot, hogy a Boldogságos Szűz Mária halála után nem úgy halt meg, mint akárki közülünk. Az ő testét nem érte romlás, hanem a mennyei dicsőségbe testestől-lelkestől felvétetett, s a mindenható Isten a mindenség királynéjává tette. A rózsafüzér titkai közül a dicsőséges olvasó ezen két titkát ünnepli az Egyház: Ki téged Szent Szűz a mennybe fölvett; s a másik: Ki téged Szent Szűz a mennyben megkoronázott.

Rövidke történet jut eszembe,…………………az egyik családban megbetegszik az édesanya, kórházba kerül, gyermekei mindennap meglátogatják.  Az egyik ilyen látogatás alkalmával az édesanya szokásához híven úgy engedi el gyermekeit, hogy kis keresztet rajzol homlokukra, és lelkükre kötötte: vigyázzatok magatokra. 

A gyerekek fájó szívvel léptek ki édesapjukkal a kórteremből, amikor is az egyik gyerek visszaszaladt az édesanyjához és azt mondta:

Te is vigyázz magadra, anya, mert nélküled mit csinálnánk?  Ilyen a gyermeki aggodalom és ragaszkodás az édesanyához!

Nagyboldogasszony ünnepén ilyen gyermeki ragaszkodással és ilyen nagy bizalommal sietünk Jézus édesanyja és a mi égi édesanyánk elé:

Vigyázz reánk az égből, ó Szűzanya, mert nélküled mit csinálnánk?Oltalmazz bennünket mindennapi nehézségeink közepette, mert mit tehetnénk a te segítséged nélkül?

Tekints ránk az égből és segíts megtalálnunk az utat, amelyen mi is a mennybe juthatunk! …….Mi az ünnep üzenete hétköznapi nyelven?

Ember! Úgy, ahogy vagy, testestől lelkestől, többre vagy hivatott mint amit szemeiddel látsz, amit igazságnak tartasz.

Ember!Te örök életre vagy hivatott, és ez az örök élet már itt a földön elkezdődik, ha te is akarod. A mennyek országában nem csak a lélek számára van hely, hanem az egész ember számára, a test számára is. Igaz, Isten hatalma folytán ennek a testnek romolhatatlanná kell válnia, hogy Isten országába juthasson.

Ahogy Pál apostol fogalmazza: Az egész természet sóvárogva várja a megváltást a múlandóság szolgai állapotából. A Teremtő Isten a Szűzanyával előre megtette azt amit mindnyájunkkal meg fog tenni. Átalakítja gyarló testünket és megdicsőült, romolhatatlan testet ad.

Ezt hirdeti Nagyboldogasszony ünnepe a mai embernek, csak keresnünk kell a hangot, az igét, mely éltető erővé teszi számunkra ezt az üzenetet.Ezen az ünnepen szívünkből szakad ki az ének:            

„Gyászba borult egek,   Háborgó tengerek , Csillaga, Mária.           

 Míg szívünk hajóját ,Viharok csapkodják, Hozzád sír jajszavunk.”

Olyan világban élünk, amely mindent szétszór:

Krisztus tanítását, a keresztény erkölcsöket, a tiszta családot. A lényeg, hogy Istennek ne legyen beleszólása  életünkbe, ne legyen helye a társadalomban, és ne legyen szerepe a történelemben. Sajnos, mi sem úgy élünk, ahogy Isten akarja, nem úgy cselekszünk, ahogy Isten parancsolja, s nem olyan világot teremtünk, amilyent Isten gondolt el. Ennek következménye erkölcsi környezetszennyezés. Úszunk a közönyben és az önzésben. Gyászba borult az ég, és gyászba borult a lélek.Félünk! Mi lesz velünk, mi lesz a kereszténységgel, mi lesz az egyházzal?Úgy látjuk, azt tapasztaljuk, hogy az Isten ügye mintha nem jól állna, mintha fogyna a hit, mintha ritkulna az istenes élet.

Itt, most, ahogy együtt vagyunk, nem ez a tapasztalatunk, de, ha elmegyünk otthonunkba, ha a mindennapok terhét hordozzuk, érezzük, hogy a hitetlenség, az erkölcstelenség, a szenvedélyek uralma (alkohol, kábítószer, a házasság feladása) belopódzik a házunkba, és megüli a lelkünket. Majdnem minden családban probléma, akár az egyik, akár a másik, akár a harmadik. Az Anyaszentegyház is, mintha egy kicsit meginogna, mintha meggyengült volna, mintha vesztett volna erejéből.

Fel-fel villan egy-egy esemény alkalmával nagy tömegélménye, de a papságra jelentkezők megfogyatkozása, a templomlátogatások gyérülése, a fiatalok elmaradozása arról árulkodik, hogy elöregedett az Anyaszentegyház.

Testvérek!Sajátos egybeesés.Itt vagyunk az ibrányi templomban Szűz Mária ünnepén, aki a Keresztények Segítsége, a gyászba borult egek, háborgó tengerek Csillaga. Hoztunk felhőt eleget, hoztunk problémát eleget, s azt kérjük, hogy a Szent Szűz mutasson nekünk kiutat.Az ő példája, hite és szeretete, az általa kieszközölt kegyelem megmutatja nekünk, mi a hit és mi a szeretet? 

A mi problémánk, hogy a tornyosuló felhők eltakarják előlünk az Istent. Otthon, munkahelyünkön, az utcán látjuk, halljuk az Istent?

A rádióban, a televízióban mikor fordul elő az Isten neve, s mikor tisztelettel és imádattal? Mária mit tapasztalt Betlehemben, a meneküléskor, Názáretben, később a keresztúton és a kereszt alatt? Mégis merte azt mondani, hogy a gőgösöket letaszítja trónjukról az Isten, a bűnnek gőgös uralmát megszünteti az Úr, a lelkekre ráülő világ fejedelme már megítéltetett.Ez a hit! Ezt a  Szűzanyától tanulhatjuk.   És a szeretet?Egy középkori mondás szerint: „Quid est caritas? In mundo raritas!”  magyarul is mondom e latin mondatot: Mi a szeretet? A világban ritkán leled!

Bizony ritkán találjuk meg a szeretetet és sok bajunk van a szeretettel. Mert nem úgy akarjuk gyakorolni, ahogy ez a felebarátunknak jó, hanem ahogy nekünk jó. Amit mi jónak látunk, jónak tartunk, okosnak tartunk, azt akarjuk a másikra rákényszeríteni, vele elfogadtatni, ahelyett, hogy ellesnénk, mi tetszik a másiknak, mi a jó, neki hogy lenne jó. Valójában magunkat szeretjük, a magunk elképzeléseit, a magunk elgondolásait, amikor úgy véljük, hogy másokat is szeretünk. Miként volt Máriával?Ember volt, elképzelte, hogyan lesz jó az ő istenszolgálata, istenszeretete.

A földre lépő Istengyermek fogadását is megtervezte, és édesanyaként dicsőséges életútját kívánta szolgálni. És így lett? Az Isten így akarta?

Nem! Isten úgy akarta, hogy istállóban szülessen, mint a világnak legszegényebb embere, mert levetkőzte istenségét és az embersorsot vállalta. Szűz Mária nem lehetett Jézus kíséretében sem, hogy felragyoghasson az igazság: „mindenki anyám és testvérem, aki hallgatja Isten szavát.” Neki nem volt szabad úgy világra hozni, úgy szolgálni Jézust, ahogy ő szerette volna, de elvállalta elképzelésének feláldozását. Szerette az Istent, szerette az Úr Jézust úgy, ahogy az Isten kívánta. Ez az ő válasza szeretetünk gyógyítására: merjük a másiknak a gondolatát ellesni, mint ahogyan ő felismerte az Isten akaratát, és nem a maga akaratát kereste, erőltette.  A hit és a szeretet válságban van. Ettől borul el a lelkünk. Kérjük Máriát, hogy segítsen:           

„Süvöltő felhők közt, Nyugodtan tündökölsz,  Tiszta szép Csillagunk.  Segítsd meg népedet,  Háborgó tengerek   Csillaga, Mária!” 

Hazajöttünk, hogy felidézzük az áldott örökséget.

Hazajöttünk, ahol fiatal éveinkben a legnagyobb lehetőséget kaptuk egy jó közösségformájában.

A jó közösség karaktereket teremt, és hagy kibontakozni, akik aztán a közösségbe visszaáramoltatják energiáikat, s majdan elajándékozzák a világ szolgálatára. Ebben a közösségben elvetették a műveltség magvait, és felkínálták a hit ajándékait.

Ugyanakkor a hit ajándékában is részeltettünk. Megtudhattuk, hogy az evangélium szegletkő-jellege nemcsak megvilágítja a műveltséget, hanem súlyos csendjével kérdésessé is teszi.

Mit ér a műveltség, ha nem ragyogja át az igazság, az Isten, akit csak hitünkkel ragadhatunk meg?

Felvetődhet a kérdés: szükség van-e hitünkre a változó világban?

A világ megszólít bennünket: felelnünk kell neki. Hogyan? Úgy kell szólnunk hozzá, mint magunkhoz. Hiányaink fölött nem hunyva szemet, a titkot titoknak nevezve, különbségeinket és különbözőségeinket nem elmosva .Kt. bizonyára nem véletlen, hogy a mi Urunk Jézus Krisztus, az Istenember édesanyát választott magának.

Egészen ember akart lenni, méghozzá Istenhez illően, csodálatosan: emberi atya nélkül, de földi édesanyától. Vajon miért?

Mert így akarta megmutatni a mindenható Isten, hogy milyen nagyra becsüli az anyai hívatást. Meg akarta mutatni a világnak, hogy a nő sokkal több, mint nő. Benne és általa adja Isten a világnak a három legértékesebb ajándékot: az élet- az öröm- és az üdvösség forrását.
Az édesanya az élet forrása. Isten neki adta ajándékba az életadás csodás hivatását.

Kt. mai elmélkedésünk középpontjában egy édesanya állott, akiről elmondottuk, hogy ő az élet-, az öröm és az üdvösség forrása. Ő a legtökéletesebb édesanya, aki minden anyának példaképe kell hogy legyen. S ennek az édesanyának a neve MÁRIA, akinek ma van az ünnepe. S minthogy ünnepről van szó, mi más lenne a feladatunk, minthogy köszöntsük öt úgy, ahogy köszöntötte egykor Isten angyala: "Üdvözlégy Mária kegyelemmel teljes...."

Amen

A HuPont.hu honlap ingyen regisztrálható, és sosem kell érte fizetni: Honlap Ingyen.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat